Az energetikai tanúsítvány szinte minden ingatlan tulajdonosváltozáshoz kötelező!
Vannak azonban kivételek!
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy:
- Mi az energetikai tanúsítvány?
- Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?
- Mikor kell energetikai tanúsítvány?
- Mikor nem kell energetikai tanúsítvány?
- Hogyan igényelhető új energetikai tanúsítvány?
… és emellé még a folyamatot, a jogszabályokat és az árakat is ismertetjük.
Minden az energetikai tanúsítványról — egy helyen.
Mi az energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány egy hivatalos dokumentum, amely egy ingatlan energiahatékonyságát minősíti.
Célja, hogy tájékoztatást adjon arról, mennyire energiahatékony egy épület vagy lakás, és milyen energiafogyasztással lehet számolni a fenntartása során.
Mit tartalmaz pontosan?
- Az ingatlan energiahatékonysági besorolását (AA++-tól JJ-ig).
- Az éves fajlagos energiafogyasztást (kWh/m²/év).
- Javaslatokat az esetleges energetikai korszerűsítésre.
Az energetikai tanúsítvány tehát segít a vásárlóknak és az eladóknak, valamint a tulajdonosoknak és az albérlőknek megérteni az ingatlan várható energiafogyasztását, amiből aztán könnyebb döntéseket hozhatnak arra vonatkozóan, hogy milyen háztartási berendezések, konyhai eszközök, energetikai átalakítások fognak kelleni.
Az egyik oldalról ez azért fontos, mert az energiahatékony épületek esetében növelheti az ingatlan értékét. A másik oldalról pedig azért, mert javaslatokat tartalmazhat az ingatlan energiahatékonyságának javítására.
Ráadásul bizonyos ingatlanok eladása vagy bérbeadása esetén közelező!
Az energetikai tanúsítvány érvényessége — meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány érvényessége 10 év a kiállítás napjától számítva.
Ez azt jelenti, hogy ha az ingatlanodon már van egy tanúsítvány, akkor azt a következő 10 évben használhatod például eladás vagy bérbeadás során.
Bizonyos esetekben azonban érdemes újat készíttetni — még akkor is, ha jelenleg is érvényes:
Bizonyos esetekben érdemes vagy kötelező lehet újat készíteni:
- Használatbavételi engedélyhez — egy új építésű ingatlan esetén mindig szükséges a használatbavétel előtt, mégha a vásárláskor már készítettek is.
- Változás esetén — ha az ingatlanon jelentős energetikai korszerűsítés történt (például szigetelés, fűtésrendszer csere, nyílászárók cseréje), mert ezek befolyásolják az ingatlan energiahatékonyságát.
- Megbizonyosodáshoz — amennyiben az ingatlan tulajdonosa biztos akar lenni abban, hogy a tanúsítvány valós képet mutat az ingatlan energiahatékonyságáról, akkor érdemes frisset készíttetnie.
A tanúsítvány mindig egyedi HET-számmal rendelkezik, amely alapján az Országos Építésügyi Nyilvántartásban (OÉNY) ellenőrizhető.
Az energiatanúsítvány ára
Az ár függ az ingatlan típusától, méretétől és a földrajzi elhelyezkedéstől. Átlagos díjak Magyarországon:
- Társasházi lakás (40–100 m²): 15 000 – 25 000 Ft
- Családi ház (100–150 m²): 25 000 – 45 000 Ft
- Nagyobb családi ház (150+ m²): 45 000 – 70 000 Ft
- Ipari vagy nagyobb ingatlanok: Egyedi árazás alapján
A lakás energetikai tanusítvány tehát értelemszerűen olcsóbb, mint a ház, ami olcsóbb, mint az ipari komplexumok.
Létezik olyan is, hogy expressz ügyintézés (24-48 órán belüli kiállítás), ebben az esetben azonban az ár feláras lesz (+5 000 – 15 000 Ft).
De vajon az energetikai tanúsítvány mikor kötelező?
Mikor kell energetikai tanúsítvány — avagy mikor kötelező?
Az energetikai tanúsítvány egy hivatalos dokumentum, amely egy ingatlan energiahatékonysági besorolását mutatja meg. A jogszabályok előírják, hogy bizonyos esetekben kötelező elkészíttetni ezt a tanúsítványt, hogy az ingatlanvásárlók és bérlők tájékozott döntést hozhassanak az energiafogyasztásról.
Energetikai tanúsítványra akkor van szükség, ha egy ingatlant eladnak vagy hosszú távra bérbe adnak. Az eladónak vagy bérbeadónak a szerződéskötés előtt be kell mutatnia a dokumentumot a vevőnek vagy bérlőnek. Ha ez nem történik meg, az eladó vagy a bérbeadó jogszabálysértést követ el.
Új építésű ingatlan esetén is kötelező az energetikai tanúsítvány beszerzése. A használatbavételi engedélyhez elengedhetetlen a dokumentum megléte, mivel az épület energiahatékonysági besorolása alapján állapíthatók meg bizonyos támogatások és előírások.
Bizonyos épületfelújítások esetén is szükség lehet energetikai tanúsítványra. Ha az épület nagyobb korszerűsítésen esik át, például a fűtési rendszer, a nyílászárók vagy a hőszigetelés cseréje történik, a tanúsítvány segítségével igazolható az ingatlan energiahatékonyságának javulása.
Energetikai tanúsítvány készítése: Hogyan igényelhető új energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány elkészítése egy szakértő által végzett folyamat.
A folyamat lépései és az árak az ingatlan típusától és méretétől függően változhatnak:
1. lépés: Kapcsolatfelvétel és időpont-egyeztetés
Ki kell választani egy hiteles energetikai tanúsítót, majd egyeztetni kell az ingatlan helyszíni felmérésének időpontját.
2. lépés: Helyszíni felmérés
A tanúsító az ingatlanban elvégzi a szükséges vizsgálatokat:
- Falak, födémek, nyílászárók hőszigetelése
- Fűtési és hűtési rendszer
- Melegvíz-ellátás
- Megújuló energiaforrások (ha vannak)
Mindezekről fotódokumentáció és adatrögzítés készül.
3. lépés: Energetikai számítások elvégzése
A tanúsító egy számítási módszer alapján meghatározza az ingatlan energiafogyasztását. Az épület energiaosztályba sorolása (AA++–JJ kategóriák szerint).
4. lépés: A tanúsítvány kiállítása
A dokumentum elektronikus úton készül el, amely során egyedi HET-számot kap, amelyet az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY) rögzítenek.
5. lépés: Tanúsítvány átadása
A kész tanúsítványt e-mailben vagy nyomtatott formában kapja meg a megrendelő — az érvényesség 10 év.
Mi történik, ha nincs energetikai tanúsítvány?
Ha egy ingatlanra kötelező lenne az energetikai tanúsítvány, de azt az eladó vagy a bérbeadó nem készítteti el, annak többféle következménye lehet.
Eladás vagy bérbeadás esetén a tanúsítványt a szerződéskötés előtt be kell mutatni a vevőnek vagy bérlőnek. Ha ez nem történik meg, az ingatlan adásvétele vagy bérbeadása jogszerűen ugyan megtörténhet, de az eladó vagy a bérbeadó szabálytalanul jár el, és bírságot kockáztat.
Az energetikai tanúsítvány hiánya miatt bírság is kiszabható, amelyet az építésügyi hatóság állapít meg. A bírság összege több tízezer forinttól akár százezer forintos nagyságrendig is terjedhet, attól függően, hogy mennyire súlyos a mulasztás.
Egy másik fontos szempont az, hogy ha az ingatlan energetikai besorolása nem ismert, akkor a vevő vagy bérlő később hivatkozhat arra, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást az ingatlan várható energiafogyasztásáról. Ez különösen akkor lehet problémás, ha az ingatlan rosszabb besorolású, és a fenntartási költségei magasabbak a vártnál.
Ha az ingatlan eladását vagy bérbeadását hirdetik, akkor a hirdetésben is fel kell tüntetni az energetikai besorolást. Ennek elmulasztása szintén jogszabályellenes lehet, és szankciókkal járhat.
Összességében, ha nincs energetikai tanúsítvány, pedig kötelező lenne, ugyanakkor, érdemes időben elkészíttetni, mert nemcsak a jogi következmények elkerülése miatt fontos, hanem a vevők és bérlők számára is megbízhatóbbá teszi az ügyletet.
Mikor nem kell energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány bizonyos ingatlanok esetében nem kötelező.
Ezeket a kivételeket a vonatkozó (és fentebb említett és linkelt) jogszabályok határozzák meg.
Az alábbi esetekben nem szükséges energetikai tanúsítványt készíteni:
- 50 m²-nél kisebb, különálló épületek: Ha az épület egyedül áll és alapterülete nem haladja meg az 50 négyzetmétert, akkor mentesül a tanúsítási kötelezettség alól.
- Évente négy hónapnál rövidebb ideig használt épületek: Ilyenek például a nyaralók vagy szezonálisan használt hétvégi házak.
- Műemlék épületek: Mivel ezek felújítása és korszerűsítése sokszor korlátozott, nem szükséges rájuk energetikai tanúsítványt készíteni.
- Vallási célú épületek: Például templomok, kápolnák, mecsetek és egyéb vallási létesítmények.
- Ideiglenes építmények: Ha az épületet kevesebb mint két évre tervezték és engedélyezték (például egy építési területen felállított konténer).
- Mezőgazdasági épületek: Amennyiben nem lakó- vagy irodahasználatra szolgálnak, hanem például tárolásra, állattartásra.
- Műhelyek és ipari létesítmények: Ha az épületet olyan célra használják, amelynél az energiafogyasztás elsősorban az ipari tevékenységhez kapcsolódik.
Ha nem vagy biztos abban, hogy az ingatlanodra szükséges-e energetikai tanúsítvány, érdemes utánanézni a vonatkozó jogszabályoknak vagy szakértői véleményt kérni.
Adásvétel energetikai tanúsítvány nélkül
Bár az energetikai tanúsítvány az ingatlan eladásakor kötelező, vannak bizonyos kivételek, amikor az adásvétel enélkül is megköthető.
Az első ilyen kivétel, ha az ingatlan a jogszabály alapján mentesül a tanúsítás alól — vannak olyan épülettípusok, amelyekre nem vonatkozik a kötelezettség. Ezeket fentebb soroltuk fel.
Kivételt képezhet (de nem érdemes ezzel az opcióval élni, és a jogszabály bármikor változhat), ha a felek megegyeznek az energetikai tanúsítvány hiányáról. Az eladó és a vevő közös megegyezéssel lemondhatnak a tanúsítvány elkészítéséről. Ilyenkor azonban a vevőnek tudomásul kell vennie, hogy nem kap hivatalos információt az ingatlan energiafogyasztásáról. Ez főként családi házak vagy régebbi ingatlanok esetében fordulhat elő.
Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetében, ha az ingatlan tulajdonjoga átruházásra kerül, de a haszonélvezeti jog fennmarad, bizonyos esetekben az eladónak nem szükséges energetikai tanúsítványt készíttetnie. Jogszabály részletezi, hogy milyen esetekben.
Kivételt képezhet az is, ha az adásvétel ajándékozás vagy öröklés útján történik — bár ez nem klasszikus értelemben vett adás-vétel, de fontos megjegyezni, hogy ha egy ingatlan örökléssel vagy ajándékozással kerül valakihez, akkor az energetikai tanúsítvány nem kötelező.
Az adásvétel energetikai tanúsítvány nélkül is megköttethet tehát, de csak a feljebb említett kivételes esetekben.
A lényeg
Mostmár tudod, hogy mikor nem kell energetikai tanúsítvány — és választ kaptál arra a kérdésre is, hogy az energetikai tanúsítvány mikor kell és kötelező.
| Mikor kell energetikai tanúsítvány? | Mikor nem kell energetikai tanúsítvány? |
|---|---|
| Ingatlan eladása esetén | 50 m²-nél kisebb különálló épületeknél |
| Hosszú távú bérbeadásnál | Nyaralók esetében (évente 4 hónapnál rövidebb használat) |
| Új építésű ingatlanok használatbavételi engedélyéhez | Műemlék épületeknél |
| Jelentős energetikai korszerűsítés után | Vallási célú épületeknél (pl. templomok) |
| Ingatlan hirdetéshez (energiaosztály megjelölése kötelező) | Ideiglenes építményeknél (max. 2 évig használt épületek) |
| Használatbavételi engedélyhez nagyobb épületeknél | Ipari vagy mezőgazdasági épületeknél (ha nem lakáscélúak) |
| Pályázatokhoz és állami támogatásokhoz szükséges lehet | Műhelyek, ipari létesítmények (ha ipari tevékenységekhez használják) |
Mindezek mellett még arra figyelj, hogy:
- Mindig kérj fix árajánlatot, hogy ne legyenek rejtett költségek!
- Győződj meg arról, hogy a tanúsító hiteles szakember és regisztrált a rendszerben.
- Készítsd elő az ingatlan alaprajzát és műszaki dokumentációját, ha elérhető.
Ha tetszett a cikk, olvass tovább az SDE2019-en!